HTML

Galaktika Aréna

Írsz? Sci-fit vagy fantasyt? Mutasd meg a világnak mit tudsz, mérkőzz meg a többi szerzővel!

Galaktikabolt

galbolt-galhuray1.jpg

Galaktika a facebookon

Friss topikok

2013.02.28. 16:40 Zanphagras

Esther Pert: Eszter naplója

Girl-Writing.jpg

Esther Pert Eszter naplója című munkáját mutatjuk be ma. Ha Te is szeretnéd megjelentetni a Galaktika Arénában novelládat, ne habozz, küldd el az info@galaktika.hu-ra! Ne felejts el kommentelni, tanácsokat, észrevételeket, visszajelzést adni a szerzőnek!

szuperallam500x170.jpg

Eszter naplója

A globális felmelegedés következtében 2032-re a sarki jégtáblák több mint harminc százaléka elolvadt. Ennek következtében a tengerek és óceánok szintjei megemelkedtek, de nagyobb természeti katasztrófát nem okoztak. Aggódtak ugyan az államfők és a tudósok, de még az átlagemberek is. Viszont tenni a dolog ellen senki sem akart semmi. Mindenki el volt a maga kis világában. Aki megtehette persze, nem benzinnel vagy gázolajjal működő autót vásárolt, de erre csak nagyon kevés embernek volt lehetősége.

Így volt ezzel Eszter is. Bár hallotta a Földre, s egyben az emberekre veszélyt jelentő problémákat és a felhívásokat, illetve azt is, hogy hogyan lehetne rajtuk akár a legcsekélyebb formában javítani, nem érdekelte. Vagyis ez így ebben a formában nem igaz, mert érdekelte őt, csak úgy gondolta – az egy fecske nem csinál nyarat közmondás alapján - hogy egyedül úgysem tudja megmenteni a bolygót, s annak jövőjét. Így nap, mint nap átsiklott tekintete ezeken a plakátokon, reklámokon. Pusztán örült, hogy a diplomájának megszerzése után szinte azonnal kapott állást szakmájában, a reklám iparban. Mondhatni, hogy Eszti volt a család fekete báránya, mivel a család többi tagja mind valamiféle orvos, biológus, vagy kutató volt. „A társadalom megbecsült tagjai.” - mondogatta mindig fintorogva.

Eszternek kevés barátja volt, így rengeteg ideje jutott a legkedvesebb elfoglaltságára, melyet már egészen kiskorától űzött; naplót vezetett. A legelsőt még a tízedik születésnapjára kapta édesanyjától és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne írt volna legalább pár sort. Az ő naplóján át ismerhetjük meg az évszázad, s talán az évezred legfontosabb eseményét, mely mindössze öt nap alatt zajlott le.

Szeptember 7. (kedd)

Kedves naplóm,

a mai napom sem volt valami pörgős. Mindig várom, hogy végre történjen valami, aztán persze semmi. Bár, ma jött egy új fiú a céghez. Ha jól emlékszem Lacinak hívják. Magas, picit mackós srác, mélybarna szemekkel. Nem mondanám, hogy csúnya lenne, de nem az én esetem. Talán a következő jövevény majd jobban megnyeri a tetszésemet. Jó volna már, ha nem egyedül kellene minden este elaludnom, és másnap ugyanolyan magányosan felkelnem. De ahogy mondják az okosak, majd egyszer én is megtalálom a zsákomat, vagy épp a foltot hozzám. J

Reggel megint esett az eső. Szerintem nem kell elmondanom még egyszer, mennyire utálom. Még szerencse, hogy tegnap a munkából hazafelé jövet bementem a boltba tejért. Elképzelni sem tudom, hogyan ittam volna meg reggel a kávét. Feltehetően inkább nem is ittam volna, vagy miután bőrig áztam volna bosszúsan és vizes hajjal. De nem így lett. Szóval most boldogság van.

Megyek megnézem a híreket a TV-ben.

Szia

Ismét én. Képzeld, valami történik a világban. Persze még csak véletlenül sem valami jó. Több kórházat is karantén alá helyeztek valamilyen fura betegség miatt. Felhívtam utána anyut, de az ő kórházukban nem jelentkezett a dolog, úgyhogy nem tudott mondani semmit.

Talán holnap majd több információt adnak.

Jó éjt!

Szeptember 8. (szerda)

ne haragudj Naplóm, de most nagyon sietek. Randizni hívott Laci. Tudod, akit tegnap írtam. És igen emlékszem, amikor azt írtam, nem tetszik, de talán mégis. Ma nagyon jót beszélgettünk. Igazán intelligens és megnyerő személyiség.

pápáááá

Csak gyorsan le akartam írni, mi a helyzet a járvánnyal. Mármint azt még mindig nem tudják pontosan, hogy járvány-e, de ezt mondják. Annyit hoztak nyilvánosságra, hogy már több ezer halálos áldozata van világszerte. A tünetekről pedig csak annyit közöltek, ha valakinek valamilyen furcsa érzése lenne a fejében, azonnal menjen orvoshoz. Na jó, nem pont így mondta valami professzor a tv-ben, de én ezt vettem ki a szavaiból. Még szerencse, hogy nem vagyok az a hipochonder féle, mert már tuti érezném a betegség jeleit.

Na megyek készülődni, sziaaa

agypestis500x150gbolt.jpg

Szeptember 9. (csütörtök)

Kedves N.,

nagyon jól sikerült a tegnapi találkozó. Laci tényleg igazán aranyos. Hozott nekem rózsát, kinyitotta előttem a kocsiajtót és az étteremben is igazán lovagiasan viselkedett. Elmondta, hogy az előző munkahelyét azért hagyta ott, mert a főnöke agyon dolgoztatta őt és a túlórát sem volt hajlandó kifizetni. Goromba egy fráter lehet, de én valahogy nem tudom utálni. Mivel, ha nem lett volna ennyire undok, akkor lehet, soha nem láttam volna meg Lacit és az ő elbűvölő mosolyát.

A betegség még mindig terjed, ráadásul valami elképesztő iramban. Már százezrekről beszélnek a hírekben. A tudósok annyit megállapítottak már, hogy nem járvány. Vagyis, hogy nem terjed emberről emberre. De azt sajnos még mindig nem lehet tudni, mitől van. Azt olvastam ma az interneten, hogy olyasmi a tünet, mintha viszketne az ember feje, csak belülről. El sem tudom képzelni. Na, ennyit erről.

Az időjárásról meg annyit, hogy a randi végén épphogy megúsztuk az esőt. De persze pár perccel ezelőtt megint rákezdett esni. Pedig mára már megvolt az átlagos tíz perces zuhé. Egyszerűen gyűlölöm az őszt. Amint kivasalom a hajam és felveszem a kedvenc fehér nadrágomat, tuti, hogy elkezd zuhogni. Ráadásul most, hogy kicsit el vannak csúszva az évszakok, nem is lehet kiszámítani, mikor fog esni. Úgy jönnek, mint egy nyári zápor és nem is tartanak sokáig.

Szia

Szeptember 10. (péntek)

Reggel van. Gondoltam írok pár sort, amíg megiszom a kávét. Bekapcsoltam a rádiót és megdöbbentő adatokat hallottam. Szinte félelmetes. Mát több millió halálesetet számolnak az új betegség kapcsán és csak annyit mondanak, hogy valamilyen élősködő jut be az ember agyába valahonnan. De azt még mindig nem sejtik, hogy honnan. Mindenesetre megtiltották a hajmosást. Bevallom őszintén elkezdtem félni. Nem is vagyok képes másra koncentrálni. Nyomás a munkába.

De legalább láthatom Lacit.

Hazaértem. Döglesztő napom volt. Aput is bevitték a kórházba. Nemsokára indulok hozzá. Remélem jobban lesz. Így is drámai, amit ez a valami művel az emberiséggel. Már alig látni valakit az utcán. Mindenki fél. Én is, de hát nincs mit tenni, az élet megy tovább. Dolgozni is és enni is muszáj. Ráadásul úgy tűnik, hogy a hajmosás megtiltása nem hozta meg a várt reményeket. Ugyanúgy ezresével halnak meg az emberek. Úgy érzem, hogy itt a világvége. Lehet, hogy tényleg az. Itt a vége. Én meg pont most ismerkedtem meg a lehetséges nagy Ő-vel. Annyira igazságtalan.

Szia

Szeptember 11. (szombat)

Kedves Naplóm,

szörnyű telefonra ébredtem. Apu meghalt. Leírhatatlanul fáj. A legjobban pedig az dühít, hogy nem tudom csak az édesapámat gyászolni. Folyamatosan mindenféle gondolatok keringenek a fejemben. (Főzök egy kávét, miközben írok.) Most mi lesz? Ki fog halni az emberiség? Vagy mi? Szeretnék a jövőbe látni, ha csak egy hónapot is. Tudni akarom, van-e még értelme egyáltalán bármit is csinálni. Vagy hagyni mindent…

És még a tej is elfogyott. L Leugrom a boltba.

Én ezt nem hiszem el. Mintha az időjárás is a halottakat siratná. Mikor kijöttem a boltból rám szakadt az ég. Bőrig áztam. Lezuhanyozok és átmegyek Anyuhoz. Szegény annyira egyedül lehet most. Rossz belegondolni, hogy leélsz valaki mellett több mint harminc évet és egyszer csak már nincs.

Amint hazaértem írok.

Ez volt Eszter utolsó bejegyzése. Ha azon a reggelen is bekapcsolta volna a rádiót, vagy a televíziót, akkor biztosan nem megy le a boltba esernyő nélkül, ugyanis bejelentették a különös halálesetek okát.

A sarki jegek olvadása közben egy mikroszkóppal alig látható parazita került a víz körforgásába, ahol érthetetlen módon nem pusztult el. A parazita az esőcseppekben „utazott”, s amint a fejre érkezett, atomjaira hullva szivárgott be a pólusokon keresztül. Majd az emberi agyba férkőzve felemésztették azt. Ezért volt a belső viszkető érzés. Az államfők megkértek mindenkit, hogy a következő napokban lehetőleg ne menjenek ki az utcára, vagy csak nagyon fontos esetben, akkor is csak esernyővel.

Pár nap elteltével a tudósok megállapították, hogy az élősködő, mely csupán öt nap leforgása alatt az emberiség közel felét kiirtotta elpusztítható egy, a többi élőlényre nem káros anyaggal. Így ért véget az emberiség egyik legborzasztóbb hete.

A történtek után kérés nélkül minden ember odafigyelt a Föld állapotának, egészségének megóvására.

Esther Pert

 

Kapcsolódó olvasnivaló:

5 dolog, amit nem tudtál a testedben lakó mikrobákról

10 komment

Címkék: novella


A bejegyzés trackback címe:

https://galaktikaarena.blog.hu/api/trackback/id/tr735110262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Norbi32 2013.03.01. 02:35:35

több országban, például nálunk is, az államfőnek jóval kisebb a hatásköre, mint mondjuk a miniszterelnöknek.

2013.03.01. 09:19:54

@Norbi32: köszönöm a felhomályosítást :D Nem igazán politizálok, így ezt nem tudtam, de majd beleírom a miniszterelnököt is :) Egyébként ezen kívül remélem tetszett... :)

noodlay 2013.03.01. 14:37:33

Egy apró észrevétel: "A parazita az esőcseppekben „utazott”, s amint a fejre érkezett, atomjaira hullva szivárgott be a pólusokon keresztül. " (alulról a 3. bekezdés, de Ctrl+F jó barát). Szerintem a pórusokon és nem a pólusokon.

Egyébként kb itt van az egyetlen zavaró rész "atomjaira hullott". A többi egész "hihető" pedig. Nekem tetszett.

ChristopheBeaufort 2013.03.01. 15:23:38

Először a sztoriról: tetszik, maga a történet is, meg a mondanivaló is, csak az a bajom, hogy a felénél már tudtam, hogy az eső miatt van. Az időjárásról túl feltűnően és túl sokat írtál :) ! Én a helyedben sokkal kevesebbet írnék róla, sokkal elszórtabban és "rejtettebben". A másik, amit ki lehetett volna használni (bár értem, hogy nem ez a mű lényege), az a lány felépítése, vagy hogy is mondjam... Itt arra gondolok, hogy amikor megtudtam, hogy ő is meghalt, nem éreztem semmit. Ha több sort szántál volna a bemutatására, megszerettetésére (mondjuk az időjárás kárára), sajnáltam volna a halálát és mivel ő állt volna a középpontban, a járvány meg csak egy mellékszál lett volna, nekem sokkal jobban ütött volna. Így kicsit olyan volt az egész, mint egy lecke, hogy "na, gyerekek, fontos a környezetvédelem". Ami igaz is, és nemes cél, csak azt mondom, hogy jobban is meg lehetett volna oldani.

Egyébként azt nem tudom, hogy az a pár elírás és központozási hiba a karakter része-e vagy csak te nem nézted át rendesen az írást, de én mindkettőt el tudnám hinni!

Ja, az meg nagyon fura, hogy magyar neveket használsz! A Lacin még fel is nevettem :) ! De persze ez nem rossz, vagy hátrány, csak én nem vagyok hozzászokva.

Összességében jó volt.

sz-ter 2013.03.01. 16:18:41

Teljesen egyetértek @ChristopheBeauforttal, kicsit szájbarágós volt az eleje meg a vége, pedig a napló része nagyon klassz! Már épp kezdtem nagyon élvezni, de hirtelen vége lett... talán épp ez volt a cél, ez lett volna a tragédia lényege, hogy valakinek elkezd kialakulni az élete, kezd egyenesbe jönni... De sajnos túlságosan is rövid ahhoz, hogy megszeressük szegény Esztert, és valóban elszomorítson a halála.

csak egy helyesírási hibát vettem észre: tizedik és nem tízedik :)

Egyébként tényleg ígéretes, jó stílusban, gördülékenyen írsz, jó olvasni. Csak így tovább :)

ui: remélem, tényleg Eszter naplója és soha nem lesz sz-ter naplója... nagyon hipochonder vagyok... :D

sz-ter 2013.03.01. 16:20:42

ja és még annyi, hogy örülök a magyar neveknek! ne legyen törvényszerű, hogy SF-t csak amerikaiul lehet írni :)

Norbi32 2013.03.02. 02:50:27

igen tetszett:)
mondjuk, hogy bele is kössek kicsit, a főszereplőnk úgy láttam viszonylag könnyen vette a faterja halálát.
süti beállítások módosítása